Hároméves leánykám talált egy csigaházat. Boldogan felkapta a földről:
- Csigabiga. . . . De most nincs itthon.

Luca 8 éves, most másodikos. Nemrég az olvasás órán tollbamondás volt, többek között Illyés Gyuláról. Megnéztem az olvasófüzetét, ahová ez volt leírva: Ily és Gyula. Kérdeztem tőle, hogy ez mi, mire a lányom azt válaszolta, hogy a két író bácsi nevét diktálta nekik a tanár néni.

Nagycsoportos lányom a tévében meghallotta azt a szót hogy köldökzsinór. Azonnal meg is kérdezte apát, hogy az mi? Mondta neki a férjem, hogy neked is volt, mikor anya hasában voltál. Erre ő elkerekedett szemmel visszakérdezett: -És az miért van? Azért hogy ki ne essek ???

Tanácstalanul álltam a hűtőszekrény előtt:
- Nem tudom mit főzzek ma este, nincs itthon semmi, egyedül sajt - mondtam.
Ott tébláboló kislányom pedig megkérdezte: - És szomorkodik a sajt?

Kisfiam nagyon szereti a krumplis tésztát, ha tehetné, állandóan azt kérne ebédre. Egy szombat este megkérdeztem tőle, hogy mit főzzek másnap ebédre. Zolika felcsillanó szemekkel:
-Krumplis tésztát!
-Kisfiam, holnap vasárnap van, inkább valami fincsit találj ki.
-Na de anyu, honnan tudja a krumplis tészta, hogy vasárnap van?!

Beszélgettem a három éves fiammal, s megkérdeztem tőle:
-Kisfiam, ki szeret téged nagyon-nagyon?
Nagy sunnyogás, vigyorgás, tekergés. . .
Próbálok "súgni" neki, mutogatok magamra, hogy "én". . . erre ő megszólal:
-Az a cicid!

Barátnőm már lassan a szülés felé közeledett, szépen gömbölyödött a pocakja. A szomszéd kisfiú megkérdezte: Miért ilyen nagy a hasad? -Mert benne van a kisbabám - válaszolta a barátnőm.
Erre a kisfiú szeme kerekre nyílt a csodálkozástól: -Miért, megetted?

A kolléganőm mesélte, hogy az óvónéni baromfiudvart rendezett be a kislánya ovis csoportjában, és elbeszélgetett a gyerekekkel az állatokról. Aztán feltette a kérdést, hogy mi borítja a tyúk testét. Mire az egyik kismaszat: -Celofán.
Annyira jót derültem rajta, hogy este megosztottam a családommal a történetet, majd okító jelleggel megkérdeztem a három éves lányomtól:
-No, te tudod-e mi van a tyúkon?
-Hát persze! A kakas.
Falusi gyerek. . . .

Kisfiam talán 3 éves lehetett, amikor viszonylag hosszú idő után beteg lett. Hát, gondoltam egy ekkora legénynek mégsem lehet csak úgy nekiesni, és elmeséltem, hogy anya most megméri a lázadat, ezt a lázmérőt szépen a popsidba dugjuk. Erre ő: -Nahát anya! Micsoda ötlet!?

A férjem és a lányom között dúl a "szerelem". Este mesél neki az apja, belesúg a kislány fülébe: Te kis szerelmem. . . Erre a lányom: Jó, jó de értsd meg, neked feleséged van!

Másik: Este azon vitatkozunk a lányommal, ki az ő barátja. Mondanom se kell, az apja. Mondom a neki, jó akkor nekem lesz az Olivér a pocimban.
Erre ő: -Hát, mit akarsz? Úgy is mindig együtt vagytok!

Nyaralni voltunk és étteremben ebédeltünk. A kistestvérem mindig megkérdezte, hogy mit is eszünk éppen. Az egyik alkalommal mondtuk neki, hogy marhapörköltet. Elkerekedett a szeme, de nem szólt semmit.
Mikor hazamenntünk, kiabálva újságolta a nagymamának, hogy: -Tudod mit ettem? Hülyepöjtöltet!

Kisfiamért mentem az óvodába, s míg elment vécére, bementem az irodába befizetni. Mikor mentem vissza, egészen begubózva ült az asztalnál. Hívtam, erre nagy megkönnyebbülés volt az arcán. Magamhoz öleltem és megkérdeztem: -Azt gondoltad, hogy elmentem nélküled?
Azt mondta nem, de csak ölelget tovább. Kérdezem, mi van?
Erre ő: -Azt hittem, másik gyereket vittél magaddal. . .

Húgom sokat játszik a kedvenc babájával. Amikor megunja, odanyomja apu kezébe, és ráförmed: -Egy kicsit most már vigyázhatnál a kisunokádra!

Úgy négy éves lehetett a fiam, mikor először kijött velem a nagymamám sírjához. A temetőbe általában az ő játék ásó-kapa-gereblyéjét szoktam vinni, mert nagyon jól lehet velük gazolni. Ezúttal is hozzá fogtam szépen irtani a gyomot a kis kapával, mikor egyszercsak felkapja a gyerek a kisásót és irdatlanul elkezdi püfölni szerencsétlen árvácskákat a síron. Ráförmedtem, mit művel, mire ő, legörbülő szájjal:
-De hát én csak segíteni akartam neked kiásni a dédit!

Kisfiammal a nyári orgonán néztük a gyönyörű pillangókat: -Anya, nézd milyen szép lepke, de mekkora fülei vannak!
Mondta ezt a szárnyaira?

Én tíz, öcsém hat éves volt, amikor mind a ketten kaptunk egy-egy játék jegesmackót a rokonoktól. Nagyon szerettük őket, hetekig mindenhova magunkkal cipeltük. Egy alkalommal a buszon egy idős bácsi megszólítja öcsémet: -De aranyos jegesmedve, és hogy hívják? Mire öcsém szendén: -Kooormiii! :))
Délután a vécén ültem. Kisfiam rohant lefelé és kiabált, hogy ő is sürgősen be szeretne menni. Mondtam neki, hogy még egy perc. Erre azt válaszolta:
-Ja, a perc hosszúsága attól függ, hogy a vécéajtó melyik oldalán vagy!

Nővérem négy éves volt, amikor egyszer tavasszal kivitték a nagyi telkére. Ismerte a kertet, mert évről évre kijárt a család cseresznyét szedni, és ezt a programot nagyon szerette ő is. Azonnal elrohant a cseresznyefa irányába, és lelkendezve érkezett vissza:
-Képzeld papa, a cseresznyefa idén cseresznye helyett csupa virágot termett!

Nagyobbik fiam öt éves lehetett, mikor egy alkalommal gondoltuk, hogy egy szóviccel beugratjuk:
-Ott egy pók, az orrodon lóg!
Mire ő nemes egyszerűséggel közölte: -Anya, az nem pók, hanem fika!
(ez van, ha az ember hülyének nézi a gyereket:))

Hat éves unokámnak veszettül kerestem két darab csattját, persze a millió közül, ami illett volna a ruhájához.
Erre ő: -Jól van, mami, azért nem egy műkincset keresünk!

Tegnap délután azt mondta az iskolából hazatérő fiam:
-Kibékültem a barátommal.
-Hogyan történt? - kérdeztem.
Erre ő: "Egy ember életében életre szóló barát csak egyszer van. Én ezt tudom. "
Erre nem tudtam mit mondani. Ő még csak hétéves, de mindent bölcsen tud.

Kétéves kisfiammal szálltunk fel a vonatra, jókora esőben. Mellettünk egy elég elhanyagolt idős néni szuszakolta fel magát lassacskán, rajta nejlon esőkabát, s valami zacskóféle a fején. Attila megkérdezte:
- Anyu fáj a néni lába?
- Igen, azért szállt fel ilyen lassan.
- De miért van a néni becsomagolva?

Hároméves gyermekem ontja magából a jópofaságokat:
Egyik délután rosszkedvűen ébredt a délutáni alvásból. Próbáltam felvidítani, de nem sikerült. Végül, látva szomorúságát, megkérdeztem:
-Rosszat álmodtál?
-Igen.
-És mi volt az?
-Az vojt, hogy ejtöjtem a kajáconfadiszt.
-És utána mi volt?
-Ész ejtöjt.
-És én mérges voltam?
-Nem te nem játtad , mejt kimentéj a szobából.
-És te mit csináltál?
-Hát én ejdugtam a Jobi ádikójába.
Együttérzően ölelgettem a drágámat, gondolván milyen pici még és máris milyen önmarcangoló álma van, mire jókedvűen így szól:
-Deje, megmutatom!

A hároméves unokaöcsém valamit szorongatott a markában, és időnként ki-ki vett egy-egy darabkát belőle és azt eszegette.
Megkérdeztük tőle: Mit eszel?
Mire ő: BIGYÓT!
Milyen bigyót?
Mire ő mélyen elgondolkodva: BOGYÓT!
No de mégis, milyen bogyót?
Tovább gondolkodva rávágta: UZSONNÁT!
Reggel?
Minden idegszálát megfeszítve törte a fejét majd kivirult arcal azt mondta, hogy: MAZSOLÁT!

Kisebbik lányommal hazafelé tartottunk a boltból és egy úton kellett átkelnünk ahol egy cica volt elütve, elég kivasalt állapotban. Erre a lányom megszólalt: -Nézd anya, macskaruha!

Lányom az egyetemi szünidőben óvódában helyettesített. Ebédeltették a gyerekeket, s valamilyen szósz volt ebédre. A dajka néni megkérdezte, ki kér repetát. Az egyik gyerek jelentkezett, hogy ő kér.
-Szószt? - kérdezte a dajka néni.
-Hát szótam mán! - válaszolta a gyerek.

Tegnap este mese után megkérdezte kicsi Danim:
-Miért operálják az embereket?
-Vannak olyan betegségek, amiket csak így lehet gyógyítani - feleltem.
-És hol operálnak?
-Kórházakban.
-Éééés kik operááálnak?
-Doktor nénik és doktor bácsik.
-Ééés Magyarországon hány operaház van?

Szomszédunk kislánya, Detti azt mondja anyukájának:
- Anyu,én olyan tévét szeretnék, amilyen a Milánéknak van.
- Miért, kislányom?
- Mert a miénkben mindig foci van!

Tavaly húsvétkor a hároméves kislányunknak is elmagyaráztuk, hogy nagypénteken feszítették keresztre Krisztust.
Kislányunk nagyon felháborodott, majd ezt a megoldást eszelte ki:
- Ha ott lettem volna, nem engedtem volna. Azt mondtam volna, hogy később. Később pedig azt, hogy mégsem.