Aki ma elvet egy gondolatot, az holnap cselekedetet arat, holnapután szokást, általa pedig a jellemet, végül pedig a sorsát, a végzetét. Ám a szabad választás a miénk, mi határozzuk, meg mit akarunk teremteni. A gyávaságot gyozd le büszkeséggel! Azzal a tudattal, hogy vagy, hogy te is része vagy a mindenségnek, méghozzá igen értékes része. S ne felejtsd: a bizonyosság valahol mindig megnyugvás! Ha nem fogad el, továbblépve keresheted a megfelelo társat. Viszont így lehet, hogy pont elmegy melletted, mert te olyan emberrel vagy elfoglalva aki meg sem érdemel! Viszont, ha o az igazi, akkor feleslegesen pocsékolod a napokat boldogtalanságra, mikor boldog is lehetnél ez az ido alatt.
Ha oly’ sok problémád okoz fejtörést és úgy érzed, hogy az életed egy hajszálon függ csak... és ha az ido múlását érzed boröd fonnyadásán és azt gondolod, nincsen erod a mindennapi küzdelmekhez: légy nyugodt és gondolkodj el egy kicsit! Gondolj az életed csodás pillanataira, a barátaidra és mindazokra, akik kedvelnek Téged, s akkor meglátod, hogy nem minden olyan rossz és sötét! Uzz el minden borongó és nyomasztó gondolatot a fejedbol és meglátod, hogy a sötét éjszakák kitisztulnak és megvilágosodnak... s megérted, hogy az ég mindazoknak megnyílik, akik szebb jövoben akarnak hinni és harcolni érte.
Kövesd az álmaidat!!! És ne feledd: A tegnap: történelem. A holnap: misztérium. A ma: ajándék.
Manapság magasabbak az épületeink és szélesebbek az országútjaink, de rövidebb a türelmünk, és keskenyebb a szemszögünk. Többet költünk, de kevesebbet élvezünk. Nagyobbak a házaink, de kisebbek a családjaink. Több a kompromisszumunk, de kevesebb az idonk. Több a tudásunk, de gyengébb az ítéloképességünk. Több az orvosságunk, de kevesebb az egészségünk. Megnöveltük tulajdonunkat, de lecsökkentettük értékeinket. Sokat beszélünk, csak kicsit szeretünk, de túl sokat gyulölködünk. Eljutottunk a Holdra és visszajöttünk, de nehezünkre esik átsétálni az utcán, hogy találkozzunk szomszédainkkal. Legyoztük a külso urt, de nem gyoztük le a bennünk lévo urt. Magasabb a jövedelmünk, de alacsonyabb az erkölcsünk…Mostanában több a szabadság, de kevesebb az öröm.... Valamint sokkal több az étel, de kevesebb a táplálék.... Napjainkban két fizetés adódik össze, a válás viszont szintén több. Manapság szebbek a házak, de több az összetört otthon.
Ezért javaslom azt, hogy mától kezdve:
Ne orizz meg semmit egy különleges alkalomra, mert minden nap, amit élünk, egy különleges alkalom. Keresd a tudást, olvass többet, ülj a teraszon, és csodáld a kilátást anélkül, hogy az elvégzendokre ügyelnél. Tölts több idot a családoddal, edd a kedvenc ételed, látogass el a helyre, amit szeretsz. Az élet az élvezet pillanatainak láncolata; nem pedig csak túlélés. Használd a kristálypoharakat. Ne tárold a legdrágább parfümödet, és használd minden alkalomkor, amikor úgy érzed, erre vágysz. Töröld ki a szótáradból az olyan kifejezéseket, hogy „alkalomadtán” vagy „majd egyszer”. Írd meg azt a levelet, amit majd „alkalomadtán” akartál megírni. Mondd el családtagjaidnak és barátaidnak, mennyire szereted oket. Ezért tehát ne halassz el semmit, ami nevetést és örömöt visz az életedbe. Minden nap, óra, és perc különleges.... és nem tudhatjuk, hogy nem ez lesz-e az utolsó... Ha túl elfoglalt vagy ahhoz, hogy ezt megtedd, vagy megoszd azzal, akit szeretsz és azt mondod magadban, hogy majd „alkalomadtán”, akkor csak gondolj arra hogy az „alkalomadtán” nagyon messze is lehet, akár annyira, hogy el sem jön….

/Ismeretlen szerző/